Korábban nem ismertem Karel Čapek-et, igazából teljesen véletlenül találtam rá a R.U.R című drámára egy internetes kérdőív kitöltése alkalmával.  Azaz konkrétan az történet, hogy nem ismertem a drámát, amire rákérdeztek a kérdőívben, és ezért elolvastam.

A R.U.R. különlegessége az, hogy egy jövőben játszódó, disztopikus cselekményt vázol fel, melynek központi mozgatórugója a robottechnológia, ennek felhasználása – kihasználása, az ember mentesül a fizikai terhelések alól. Ezáltal léha, semmirekellő életformává alacsonyulnak, míg a robotok, akik a föld megművelésével és az egyéb fizikai munkákkal foglalatoskodtak, és hasznos tevékenységet végeztek a Földön, öntudatra ébrednek, fegyvert ragadnak, és kiforgatva a beléjük kódolt szabályokat teremtőjük ellen támadnak, mígnem kiirtják az emberiséget, a természet elkezdi buja növekedését, az ökoszisztéma kvázi helyreáll, az állatok is boldogok, a robotok meg fogyasztás és minden igény hiányában jól elvannak.  Egyetlen embert hagytak életben, a mérnököt, viszont neki is halálfélelme van, hiszen olyan feladatot bíztak rá, melynek elvégzésére alkalmatlan.

Az emberi fajnak nincs ugyan jövője, de a történet mégis a remény halvány fénysugarával zárul: a robotgyártás időszakában a gyárba, a R.U.R-ba kerül egy nő, egy fiatal lány, Heléné, akibe beleszeret a gyár összes főmunkatársa. Végül a nő választ, és férjével ottmarad a gyárban. Annak ellenére azonban, hogy az igazgató a férje, az összes többi férfi is szerelmes marad belé, és rajongó lelkesedéssel teljesítik minden óhaját.

A nőnek nem tetszik, hogy a robotokkal olyan kegyetlenül bánnak. A robotok olyan mértékig fejlettek ugyanis, hogy lassan elkezdenek érzelmi alapon gondolkodni. A gyárban dolgozók ezt nem veszik figyelembe, és a meghibásodás esetén elpusztítják őket, ez a „kivégzés” viszont hatalmas kínokkal jár. Végül emiatt lázadnak fel a robotok A nő meg sajnálja őket, és addig nyúzza a tervezőt, míg az végül olyan robotok gyártását is megvalósítja, melyeknek nincsen gyakorlati funkciója, pusztán szépek. Ebből a robotfajtából kettőt hoz létre, a női robot persze Helénére hajaz. Ők egymásba szeretnek a végén, és kimennek a burjánzó vadonba. A mérnök ezt úgy tekinti, mint Ádám és Éva modern, robotikus történetét.

Tehát a mű mögötti felfogás egyfajta ciklikusságot mutat: az ember teremteni akar, teremt egy olyan lényt, aki meghaladja, az uralkodni kezd, de köztük is van egy mutációs folyamat, akik már nem elégedettek a jelen felállással, és családot alapítanak. Kezdődik minden elölről. Ez az teremtő és teremtmény ciklikus változása. Az értelmes és az értelmetlen lények ciklikus változása is egyben.

Azért érdekes mű a R.U.R, mert Čapek 1920-as mű, amikor még nem voltak olyan fejlett technológiai eszközök, melyek révén elképzelhető lett volna egy ilyen robottechnológia. Nyilván a futurizmus és a modernség hatott a műre.