Az agyi kapacitásunknak összesen a 10%-át használjuk, legalábbis a népszerű feltételezés ez. Azt is mondják, hogy ennél sokkal többre lehetne képes az ember, de nem tudjuk, hogy miért nem lehetséges ez. Sok olyan film készült, mely arra fókuszál, hogy  a főhős valamilyen szer hatására vagy  technika elsajátításával képessé vált arra, hogy a teljes agyi kapacitását igénybe vegye. Fikció lenne csupán, hogy az agyi kapacitásunknak kihasználhatjuk az egészét? 

Legújabb felmérések azt bizonyítják, hogy bizony az agyunk egészét képesek vagyunk használni hosszabb-rövidebb ideig, és nem csak a különleges képességekkel rendelkezők tesznek így, hanem mindannyian. A modern orvosi mérőműszerekkel, mint mondjuk a pozitronemissziós tomográfia (PET) és a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) lehetővé teszik, hogy megfigyeljék az agyat működés közben. Ilyen vizsgálatok révén kimutathatóvá vált, hogy a nagyagynak jóval több mint 10%-át használjuk csak ahhoz, hogy az alapvető funkcióinkat működtetni tudjuk, még alvás közben is működik az agy.

De mégis miért hittük el, hogy  csak 10%-ot tudunk használni? Ez a gondolat az előző évszázadban kezdett el terjedni, de elsősorban spirituális körökben, és sosem volt tudományosan, biológusok által megerősítve, viszont a köztudatba bejutott.

Végülis van egy jó hír, és egy rossz: ha eddig azt hittük, hogy nem használjuk ki az agyunk teljes kapacitását, akkor az a jó hírünk, hogy de, igen! És nem is kell egy amolyan Dr. Strange-féle elmetágítón részt venni ahhoz, hogy ki tudjuk használni. A rossz hír viszont az, hogy ahhoz, hogy erősíteni tudjuk az amúgy is szuper agyunkat, és hogy többet tudjunk, mint jelenleg, és jobb legyen a kombinatorikai, logikai, stb. képességünk, ahhoz edzeni kell az agyat olvasással, számolással, rejtvényfejtéssel, azaz nem fog a képesség azonnal a fejünkbe szállni, ebben biztosak lehetünk.